Cégalapítás gyorsan és jogszerűen: Milyen lépéseket kell követnie?

Ebben az útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk, milyen vállalkozási forma illik leginkább az Ön céljaihoz, milyen teendői vannak a cégalapítás előtt, és milyen iratokra lesz szüksége. Kitérünk arra is, hogy ki lehet ügyvezető és tag egy cégben, valamint arra, hogy milyen költségekkel kell számolnia. Ha gyorsan és jogszerűen szeretne céget alapítani, ez a cikk minden fontos információt tartalmaz.

 

Milyen vállalkozási forma illik legjobban az Ön céljaihoz?

A megfelelő vállalkozási forma kiválasztása az egyik legfontosabb döntés a cégalapítás során. A választás jelentősen befolyásolja a vállalkozás működését, adózási kötelezettségeit és jogi felelősségét. Magyarországon többféle vállalkozási forma létezik, amelyek közül a legnépszerűbbek az alábbiak:

1. Egyéni vállalkozás (EV)

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb és leggyorsabban elindítható vállalkozási forma. Azok számára ideális, akik kis tőkével, saját nevükben szeretnének üzleti tevékenységet folytatni. Fontos, hogy az egyéni vállalkozó nem külön jogalany, így vagyona sem különül el a magánszemély vagyonától.

• Előnyök: egyszerű és gyors alapítás, alacsony adminisztrációs terhek.
• Hátrányok: egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával köteles helytállni a vállalkozás tartozásaiért.

2. Közkereseti társaság (Kkt.)

A Kkt. esetében minden tag teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. Ez a forma manapság kevésbé népszerű.

• Előnyök: egyszerű működés, nincs minimális tőkekövetelmény.
• Hátrányok: a tagok a cég tartozásaiért korlátlan felelősséggel tartoznak, mely jelentős kockázatot jelent.

3. Betéti társaság (Bt.)

A Bt. legalább két taggal (beltag és kültag) alapítható. A beltag teljes helytállással tartozik a cég kötelezettségeiért, míg a kültag felelőssége a vagyoni betét erejéig korlátozott.

• Előnyök: alacsony alapítási és működtetési költségek, a kültag felelőssége a vagyoni betétjére korlátozódik.
• Hátrányok: a beltag korlátlan helytállási kötelezettsége kockázatos lehet.

4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

A Kft. az egyik legnépszerűbb cégforma, mivel a tagok anyagi felelőssége a befizetett törzstőkére korlátozódik. Létrehozható egyszemélyes kft.-ként és többszemélyes társaságként is. Minimum 3 millió forintos törzstőke szükséges az alapításhoz.

• Előnyök: a tulajdonosok magánvagyona védett, szélesebb üzleti lehetőségek.
• Hátrányok: a tagok kötelesek a törzstőke rendelkezésre bocsátására (pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában).

5. Részvénytársaság (Rt.)

Az Rt.-k nagyobb tőkével működő gazdasági társaságok, amelyek lehetnek nyilvánosan működő (Nyrt.), azaz tőzsdén jegyzett vagy zártkörűen működő (Zrt.) részvénytársaságok.

• Előnyök: egyszerűbb tőkebevonási lehetőség, professzionális működés.
• Hátrányok: bonyolult alapítási és működési szabályok, magas induló tőke.

Hogyan válasszon cégformát?

A megfelelő vállalkozási forma kiválasztásához az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
✔ Tőkeigény: Van-e elegendő tőkéje egy Kft. vagy Rt. alapításához?
✔ Kockázat: Hajlandó-e saját vagyonával felelni (Bt., Kkt.), vagy inkább korlátozott felelősséget szeretne (Kft., Rt.)?
✔ Adózás: Milyen adózási szabályok vonatkoznak az egyes cégformákra?
✔ Növekedési tervek: Hosszú távon milyen méretű vállalkozást szeretne működtetni?

Statisztika:
Magyarországon 2024-ben a vállalkozások 34%-a egyéni vállalkozásként, míg 22%-a Kft.-ként működött. A részvénytársaságok aránya mindössze 0,5% volt. (Forrás: KSH, https://www.ksh.hu)

A társaság alapítása előtti legfontosabb teendők

Mielőtt belevágna a cégalapításba, érdemes alaposan megtervezni a vállalkozás működését és előkészíteni a szükséges lépéseket. Az alábbi pontok segítenek abban, hogy gördülékenyen és jogszerűen indítsa el cégét.

1. Üzleti terv készítése

Bár nem kötelező, egy jól átgondolt üzleti terv segíthet a sikeres indulásban. Érdemes belefoglalni:
✔ A vállalkozás célját és profilját.
✔ A célpiac és a versenytársak elemzését.
✔ A pénzügyi tervet (bevételi források, költségek, nyereség).

2. A megfelelő cégforma kiválasztása

Ahogy az előző fejezetben bemutattuk, a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása kulcsfontosságú. Mérlegelje az adózási szabályokat, a jogi felelősséget és a kezdeti tőkeszükségletet.

3. Cégnév ellenőrzése

A cégnév egyediségét az Igazságügyi Minisztérium által vezetett online adatbázisban ellenőrizheti (https://www.e-cegjegyzek.hu). A név nem lehet összetéveszthető más bejegyzett vállalkozások cégnevével, valamint egyéb jogszabályi feltételeknek is meg kell felelnie, így például a cégnévben a történelem kiemelkedő személyiségének a neve csak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével szerepeltethető.

4. Székhely kiválasztása

A cég székhelyeként saját vagy bérelt ingatlan, esetleg székhelyszolgáltató által biztosított cím szolgálhat (ez utóbbi esetén a bankszámlanyitásnál fokozott átvilágításra számíthat az új vállalkozás).

5. Tevékenységi körök meghatározása (TEÁOR-kódok)

A cég által végezni tervezett tevékenységeket a TEÁOR-kódok alapján kell besorolni. Ezeket a KSH honlapján lehet ellenőrizni (https://www.ksh.hu).

6. Jegyzett tőke előkészítése

Ha Kft.-t vagy Rt.-t alapít, a törvényben előírt minimális tőkét biztosítania kell:

• Kft.: 3 millió forint
• Zrt.: 5 millió forint

Ezeket az összegeket nem kötelező az alapításkor megfizetni, a létesítő okiratban törvényben meghatározott keretek között határidő biztosítható (ugyanakkor a Zrt.-k alaptőkéjének legalább 25 %-a a cégbejegyzési kérelem előterjesztéséig kötelezően szolgáltatandó).

7. Könyvelő és jogi képviselő kiválasztása

A cégalapítás során a jogi képviselet kötelező. Emellett érdemes már a folyamat elején könyvelőt is választani, aki segít az adózási és pénzügyi kérdésekben, közreműködik az adóhatósági ügyintézés során (ideértve az iparűzési adókapcsán illetékes helyi adóhatóságot is).

A cégalapítás lépései részletesen

A cégalapítás több jogi és adminisztratív lépésből áll, amelyeket célszerű előre megismerni, hogy az eljárás gördülékenyen menjen. Az alábbiakban bemutatásra kerül a cégalapítás menete lépésről lépésre.

1. A működés kereteinek meghatározása

Az első lépés a megfelelő cégforma meghatározása (pl. Kft., Bt., Rt.), amely befolyásolja az adózási és működési feltételeket. Ezt követően megfelelő cégnevet kell választani. Minden cégnek rendelkeznie kell továbbá székhellyel, amely lehet saját, illetve bérelt ingatlan vagy székhelyszolgáltató által biztosított cím. Emellett meg kell határozni a vállalkozás TEÁOR-kódok szerinti tevékenységi köreit, amelyeket a KSH oldalán lehet ellenőrizni (https://www.ksh.hu).

2. Jogi képviselő kiválasztása, szükséges dokumentumok előkészítése

A cégalapítás során a jogi képviselet kötelező, így szükség van megfelelő szakember kiválasztására.

3. Cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtása

A cégalapítási iratokat ügyvéd készíti el és az elkészült dokumentumokat is ügyvéd tölti fel az online cégalapítás, elektronikus cégeljárás rendszerébe, majd az illetékes cégbíróság elbírálja a kérelmet.

A cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb az adószám megállapítását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap.

A cégalapítás a dokumentumok elkészültét követően jellemzően 3-4 munkanap alatt is lezajlik; az ügyintézési folyamat végén a cégbíróság megküldi a bejegyző végzést az eljáró ügyvédi irodának.

Ha a cégbejegyzési kérelmet az ügyintézés során a cégbíróság visszautasítja valamilyen kötelezően csatolandó irat hiánya miatt, úgy a kérelem ismételten előterjeszthető 8 napon belül; mely esetben – ha a korábbi hiány pótlásra kerül – az eredeti hatályok fenntartásával kerül bejegyzésre a társaság.

4. Adóhatósági bejelentés

A cég adószámának igényléséről a cégbíróság hivatalból gondoskodik, így ehhez külön eljárásra nincs szükség.

5. Bankszámlanyitás és jegyzett tőke elhelyezése

A cég bejegyzése után az egyik első lépésben a vállalkozásnak bankszámlát kell nyitnia, és ha a létesítő okirat akként rendelkezik, a jegyzett tőkét erre a számlára kell befizetnie.

6. Zrt.-k esetén részvénykeletkeztetés

A cégbejegyzés megtörténte után, az alaptőke maradéktalan rendelkezésre bocsátását követően történhet még a részvények keletkeztetése nyomdai úton vagy dematerializált formában. A részvénykeletkeztetés során nem kötelező, de a hatékonyság jegyében mindenképpen célszerű ügyvéd segítségét kérni.

7. Működés megkezdése

A cégbejegyzési kérelem előterjesztését követően, úgynevezett előtársaságként már megkezdheti működését a társaság; szerződéseket köthet és az adószám adóhatóság általi megállapítását követően számlákat állíthat ki.

Milyen iratok szükségesek a cégalapításhoz?

A cégalapítás során több hivatalos dokumentumot kell benyújtani a cégbírósághoz. Ezek az iratok biztosítják a vállalkozás jogszerű működését és tartalmazzák a cég alapvető adatait. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen dokumentumokra van szükség a cégalapításhoz.

1. Létesítő okirat

A cég jogi alapját a létesítő okirat képezi. Ennek elnevezése cégformánként különbözik, Kft., Kkt. és Bt. esetén társasági szerződésnek, míg Rt. esetén alapító okiratnak hívják. Ezt az okiratot ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzőnek közokiratba foglalnia és tartalmaznia kell többek között a következő adatokat:
✔ A cég neve és székhelye.
✔ A cég formája (pl. Kft., Bt.).
✔ A tevékenységi körök (TEÁOR-kódokkal).
✔ A jegyzett tőke összege és a tagok részesedése.
✔ Az első vezető tisztségviselő(k) megnevezése.

A létesítő okiratban nem kötelező, de ajánlott rendelkezni bizonyos kérdésekről, amelyek segíthetnek elkerülni a jövőben esetlegesen kialakuló vitákat, ilyen lehet például:
✔ Elővásárlási jog a társasági részesedésre a tagok részére.
✔ Az osztalékfizetés módja, szabályai.
✔ A legfőbb szerv ülésének összehívására, megtartására, szavazásra vonatkozó szabályok

2. Aláírási címpéldány vagy aláírásminta

A cégalapítás során érdemes a cégbíróságnak benyújtani egy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, amely igazolja, hogy a vezető tisztségviselő milyen formában ír alá hivatalos dokumentumokat a cég nevében, az aláírása milyen formában minősül cégszerűnek. 

3. Vezető tisztségviselői nyilatkozatok

A cég vezető tisztségviselőinek nyilatkoznia kell arról, hogy:
✔ Elfogadják a tisztséget.
✔ Nem állnak eltiltás hatálya alatt.
✔ Nem áll fenn velük szemben összeférhetetlenségi ok.

4. Székhelyhasználati igazolás

A cég székhelye lehet saját tulajdonú ingatlan vagy bérelt iroda, esetleg székhelyszolgáltató által biztosított helyszín, azonban minden esetben szükség van a székhelyhasználat jogszerűségének igazolásra, amely származhat a székhely tulajdonosától vagy a cég vezető tisztségviselőjétől is.

5. Tőkeigazolás (Kft. és Rt. esetén)

Ha a cég kapcsán törvény előírja a jegyzett tőke minimális összegét (pl. egy Kft. esetén 3 millió forint), akkor a vezető tisztségviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jegyzett tőke a létesítő okiratnak megfelelően befizetésre került, vagy befizetésre fog kerülni. Banki átutalás esetén ezt a banknak is igazolnia kell.

6. Egyéb szükséges dokumentumok

Adatlap a NAV részére – a cég adószámának kiállításához.
Cégbírósági bejegyzési kérelem – ezt az ügyvéd elektronikus úton készíti el.

1. Ki lehet vezető tisztségviselő?

A cégalapítás során fontos tisztázni, hogy kik tölthetnek be vezető tisztséget a vállalkozásban, illetve kik lehetnek a cég tagjai. A magyar jogszabályok szigorúan szabályozzák, hogy ki milyen szerepet vállalhat egy cégben, és milyen korlátozások vonatkoznak az ügyvezetőkre és tagokra.

A vezető tisztség felelős a cég operatív irányításáért, jogi és pénzügyi kötelezettségekkel jár a szerepe. Az ügyvezető lehet egy vagy több személy is.

A vezető tisztség felelős a cég operatív irányításáért, jogi és pénzügyi kötelezettségekkel jár a szerepe. Az ügyvezető lehet egy vagy több személy is.

Feltételek:
✔ Cselekvőképes természetes személy lehet
✔ Olyan jogi személy is lehet, amely a vezető tisztségviselői feladatok ellátására erre jogosult természetes személyt jelöl ki.
✔ Magyar vagy külföldi állampolgár is lehet.
✔ Nem állhat eltiltás vagy összeférhetetlenség hatálya alatt

Nem lehet vezető tisztségviselő:

❌ Akit jogerősen eltiltottak a cégvezetéstől (pl. korábban felszámolt cég vezetőjeként mulasztott).
❌ Aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
❌ Akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
❌ Akinek a kinevezése adóregisztrációs akadályba ütközik (saját adótartozás fennállása okán vagy olyan korábbi tagi vagy ügyvezetői pozíciója miatt, melyet adótartozással érintett társaságban töltött be).

Összeférhetetlenség:

Összeférhetetlenség alatt azt értjük, hogy a vezető tisztségviselő nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.

2. Ki lehet a cég tagja?

A cég tagja (tulajdonosa) lehet magánszemély vagy jogi személy (pl. másik cég). A tagok felelőssége cégformától függően eltérhet:
✔ Kft.-ben és Rt.-ben a tagok, valamint a részvényesek felelőssége korlátozott – csak a befektetett tőkéjük erejéig felelnek.
✔ Bt.-ben a beltag korlátlan felelősséggel tartozik, míg a kültag csak a betét összegéig. .
✔ Kkt.-ben valamennyi tag korlátlan felelősséggel tartozik.

Fontos szabály, hogy egy magánszemély csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag, így például nem lehet valaki egyszerre két Bt. beltagja.

3. Lehet-e külföldi vezető tisztségviselő vagy tulajdonos?

Igen, külföldi állampolgár is lehet vezető tisztségviselő vagy tulajdonos egy magyar cégben, azonban szüksége lehet egy magyarországi kézbesítési megbízottra, aki a részére címzett hivatalos iratokat átveszi és a külföldi szereplő számára továbbítja. A kézbesítési megbízotti pozíciót gyakran megbízott ügyvéd vagy ügyvédi iroda tölti be.

Mennyibe kerül a cégalapítás? Illetékek és egyéb költségek

A cégalapítás költségei eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen cégformát választ, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, és hogy úgynevezett egyszerűsített cégeljárás keretében alapítja-e meg vállalkozását. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a cégalapítással járó főbb költségeket.

1. Cégbírósági illetékek és eljárási díjak

A cégalapítás bizonyos cégformák esetén illetékmentes, míg más esetekben eljárási díjat kell fizetni.

Cégforma	Illeték	Közzétételi Díj
Korlátolt felelősségű társaság (Kft)	0 Ft (illetékmentes)	0 Ft
Betéti társaság (Bt)	0 Ft (illetékmentes)	0 Ft
Részvénytársaság (Rt)	100 000 Ft / 50 000 Ft	5 000 Ft
Közkereseti társaság	0 Ft (illetékmentes)	0 Ft

Fontos: Az egyszerűsített eljárás során alapított Rt. illetéke alacsonyabb!

2. Ügyvédi díjak

Mivel a cégalapításhoz kötelező az ügyvédi közreműködés, az ügyvéd díját is figyelembe kell venni. Az árak eltérhetnek attól függően, hogy milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.

3. Könyvelési és adminisztrációs költségek

A vállalkozás működtetéséhez könyvelőt kell alkalmazni.

Átlagos havi könyvelési díjak:

• Egyéni vállalkozó (EV): 15 000 – 30 000 Ft + ÁFA/hó
• Bt./Kft. kisforgalmú cégek esetén: 35 000 – 70 000 Ft +  ÁFA/hó
• Nagyobb cégek esetén: 60 000 – 200 000 Ft + ÁFA/hó

4. Egyéb költségek

• Székhelyszolgáltatás díja: Ha nem saját ingatlant használ, székhelyszolgáltató igénybevétele lehet szükséges, melynek költsége 5 000 – 20 000 Ft + ÁFA/hó.
• Céges bankszámla nyitás: A vállalkozásnak kötelező céges bankszámlát nyitnia, amelynek számlavezetési díja jellemzően havi 2 000 – 30 000 Ft lehet.
• Kötelező kamarai hozzájárulás: 5 000 Ft/év (iparkamara felé).
• Részvénytársaság esetén a részvénykeletkeztetés költsége: attól függően, hogy papíralapú vagy dematerializált részvények keletkeztetésére kerül sor 150 000 Ft-tól akár 6-800 000 Ft-ig terjedhetnek a részvénykeletkeztetés költségei.

 

Összegzés

A cégalapítás Magyarországon jogilag és adminisztratívan is jól szabályozott folyamat, amelyet érdemes alaposan előkészíteni. Az első és legfontosabb lépés a megfelelő cégforma kiválasztása, hiszen ez meghatározza a vállalkozás jogi és pénzügyi működését. A cégalapítás mindig ügyvéd közreműködésével történik, és egyes cégformák esetén illetékmentesen is elvégezhető.

A sikeres induláshoz elengedhetetlen a szükséges dokumentumok megfelelő előkészítése. Az alapító okirat vagy az aláírási címpéldány minden vállalkozás esetében kulcsfontosságú. Emellett a cégvezetői és tulajdonosi szerepekkel kapcsolatos szabályokat is szem előtt kell tartani, hiszen a cégvezetők bizonyos feltételek mellett vállalhatják ezt a tisztséget.

A költségeket tekintve a Kft., Kkt. és Bt. alapítása illetékmentes, az ügyvédi díjak és az adminisztrációs költségek azonban változhatnak. A vállalkozás fenntartása során könyvelési, bankszámlanyitási és vezetési költségekkel is számolni kell, valamint a kötelező kamarai regisztráció éves díját sem szabad elfelejteni.

Ha a cégalapítást körültekintően végzi, és elkerüli a leggyakoribb buktatókat (pl. hibás dokumentumok, nem megfelelő cégformaválasztás, kötelező bejelentések elmulasztása), akkor gyorsan és jogszerűen indíthatja el vállalkozását. Egy jól megalapozott cég hosszú távon stabil működést biztosíthat, és megkönnyítheti az üzleti növekedést.