A válóper menete és a leggyakoribb hibák, amiket érdemes elkerülni
Miért fontos előre gondolkodni? – A házassági és élettársi vagyonjogi megállapodás szerepe
A házasság vagy élettársi kapcsolat kezdetén kevesen gondolnak a kapcsolat esetleges megszűnésére, pedig a statisztikák szerint a házasságok jelentős része válással végződik. Például 2023-ban és 2024-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai (https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0015.html) szerint Magyarországon több mint 16 ezer válás történt, ami rávilágít a házassági vagyonjogi szerződés fontosságára is.
A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor egyik vagy mindkét fél jelentős vagyonnal rendelkezik vagy vállalkozást vezet. A szerződés révén elkerülhetők a későbbi viták és pereskedések, hiszen egyértelműen meghatározza, hogy a kapcsolat során szerzett vagyon hogyan oszlik meg a felek között.
Mi történik megállapodás hiányában? – A törvényes vagyonjogi rendszer
Ha a házasság előtt nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, a magyar jog alapján a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség rendszere érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a házasság alatt szerzett vagyontárgyak – függetlenül attól, hogy melyik fél nevén vannak nyilvántartva – főszabály szerint közös vagyonnak minősülnek, és a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illetik meg.
A közös vagyon része tehát:
- A házasság alatt együtt vagy külön szerzett vagyontárgyak.
- A közös vagyontárgyak terhei és a házasság alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozások.
Ugyanakkor bizonyos vagyontárgyak különvagyonnak minősülnek, így nem képezik a közös vagyon részét. A különvagyonba tartozik:
- A házasságkötés előtt meglévő vagyontárgy.
- A házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy.
- A személyiségi jog megsértéséért kapott sérelemdíj.
- A személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak.
- A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték.
Fontos megjegyezni, hogy a különvagyon hozama – például egy különvagyoni ingatlan bérbeadásából származó bevétel – közös vagyonnak minősül.
Amennyiben a házasulandó vagy házasfelek nem kötnek vagyonjogi megállapodást, a fent említett törvényi rendelkezések alapján történik a vagyon megosztása, ha elválnak.
Hogyan lehet érvényes vagyonjogi szerződést kötni? – Forma, közjegyző, nyilvántartás
A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A szerződés harmadik személyekkel szembeni hatályosságának biztosítása érdekében célszerű azt bejegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába, melynek részleteit a https://mokk.hu/hazassagi-es-elettarsi-vagyonjogi-szerzodesek-nyilvantartasa-hevszeny/ oldalon ismerheti meg. A bejegyzés nem feltétele a szerződés érvényességének, de a nyilvántartásba vétel révén a szerződés fennállása könnyebben bizonyítható harmadik személyekkel szemben.
A vagyonjogi szerződés tartalmát a felek szabadon alakíthatják, de a szerződés nem ütközhet jogszabályba vagy jóerkölcsbe. A szerződésben a felek meghatározhatják, hogy a házasság vagy élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon milyen módon oszlik meg közöttük, eltérve a törvényes vagyonjogi rendszertől. Mindenképpen célszerű hozzáértő ügyvéd tanácsait kérni annak érdekében, hogy a megállapodás tartalma támadhatatlan és kikényszeríthető legyen a házasság nem várt megromlása esetén is.
A válás menete lépésről lépésre – Ki, hol, hogyan indíthatja a pert?
A házasság felbontásáról Magyarországon kizárólag bíróság dönthet, és a válópert bármelyik házastárs – a felperes – kezdeményezheti, függetlenül a másik fél beleegyezésétől.
A válóper beadása
A bontóper megindításához a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania az illetékes bírósághoz, mely lehet:
- az alperes lakóhelye szerinti bíróság: a keresetlevelet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelynek területén az alperes lakik.
- a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróság: ha a felek utolsó közös lakóhelye eltér az alperes jelenlegi lakóhelyétől, a pert az ezen a területen illetékes bíróságnál is meg lehet indítani.

A keresetlevél tartalma és mellékletei
A keresetlevélnek tartalmaznia kell:
- A házasság megkötésére és a házasságból született gyermekekre vonatkozó adatokat.
- Az életközösség fennállásának időtartamát (első és utolsó napját).
- Határozott kereseti kérelmet, amelyből kiderül, hogy a házasság felbontását közös megegyezéssel vagy kötelező előadni a válás okait.
A keresetlevélhez csatolandó a házassági anyakönyvi kivonat és a közös gyermekek születési anyakönyvi kivonata.
Illeték
A válóper illetéke jelenleg 30 000 forint, amelyet a keresetlevél benyújtásakor kell megfizetni.
A bírósági eljárás menete
Első tárgyalás: A keresetlevél benyújtásától számítva általában 4-6 hónapon belül kerül sor az első perfelvételi tárgyalásra. Ha a férj és a feleség minden lényeges kérdésben előzetesen megállapodtak, a bíróság akár ezen az első tárgyaláson is kimondhatja a válást.
További tárgyalások: Ha nem tudnak megegyezni a válás feltételeiben, a bíróság további tárgyalásokat tűzhet ki. Az érdemi tárgyalást általában az első tárgyalást követő 1-1,5 hónapon belül tartják.
Bizonyítási eljárás: Vita esetén a bíróság bizonyítási eljárást folytat le, amely akár évekig is elhúzüdhat.
A válás kimondásával kapcsolatos tudnivalók
Ha a bíróság megállapítja, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, ítéletben kimondja a házasság felbontását. Az ítélet a kézbesítéstől számított 15 nap elteltével emelkedik jogerőre, ha egyik fél sem fellebbez.
A válóper időtartama jelentősen függ attól, hogy a felek mennyire tudnak megegyezni a válás, gyermekelhelyezés, tartásdíj, vagyonmegosztás feltételeiben. Közös megegyezés esetén vagy ha nincs közös gyermek, a folyamat lényegesen gyorsabb és kevésbé megterhelő a felek számára.
Közös megegyezés vagy vita? – A tárgyalás menete és a bizonyítási eljárások
Válás közös megegyezéssel
Amennyiben a házastársak minden lényeges kérdésben – például a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás és a gyermektartás tekintetében – egyetértenek, lehetőség van a házasság közös megegyezéssel történő felbontására. Ebben az esetben a felek egy írásbeli megállapodást nyújtanak be a bírósághoz, amely tartalmazza a válás feltételeit. A bíróság ezt a megállapodást jóváhagyja, amennyiben az megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Vitás válóper és bizonyítási eljárás
Ha a házastársak között nincs egyetértés a válás feltételeiben, a bíróság bizonyítást folytat le. Ebben az esetben a bizonyítási eljárás célja annak megállapítása, hogy a házasság valóban helyrehozhatatlanul megromlott-e, a házasság megromlásához milyen körülmények vezettek, és a vitás kérdésekben igazságot szolgáltasson. A bizonyítási eljárás során a bíróság többek között tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményeket kérhet be, és szükség esetén a kiskorú gyermekeket is meghallgathatja.
Gyermekek meghallgatása a per során
A gyermekek jogainak védelme érdekében a bíróságoknak gyermekbarát módon kell eljárniuk, minimalizálva a gyermekekre nehezedő pszichológiai terheket. A gyermekek meghallgatása során a bíróság figyelembe veszi a gyermek életkorát, érettségét és a konkrét ügy körülményeit. Fontos, hogy a gyermek véleményét megfelelően mérlegeljék, miközben biztosítják számára a biztonságos és támogató környezetet.
Meddig tart egy válás? – Időtartam, gyors és elhúzódó eljárások
A válás időtartama Magyarországon jelentősen függ attól, hogy a felek közös megegyezéssel kívánnak-e elválni, vagy vitás kérdések merülnek fel közöttük.
Közös megegyezéses válás időtartama
Amennyiben a felek minden lényeges kérdésben egyetértenek, megállapodást kötnek egymással, a válókereset benyújtásától számítva akár 2-4 hónapon belül is felbonthatja a bíróság a házasságot.
Vitás válóper időtartama
Ha nincs egyetértés a válás feltételeiben, és vitás kérdésekben a bíróságnak kell döntenie, az eljárás akár évekig is elhúzódhat.
Mediáció mint alternatíva
A mediáció egy alternatív vitarendezési módszer, amely során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor segítségével próbálnak megállapodásra jutni, különösen akkor, ha a bíróság általi békítési nem vezetett eredményre. A mediációs folyamat általában maximum 4 hónapig tart, és sikeres megállapodás esetén a bíróság gyorsabban mondhatja ki a házasság felbontását.

Gyermek a válás középpontjában – Felügyelet, kapcsolattartás, ideiglenes intézkedés
A válás során a gyermekek helyzetének rendezése kiemelt fontosságú, mivel döntően befolyásolja jövőbeli jólétüket és fejlődésüket. A szülői felügyeleti jogok, a kapcsolattartás szabályozása és az ideiglenes intézkedések mind olyan területek, amelyek alapos megfontolást és a gyermekek érdekeinek figyelembevételét igénylik.
Szülői felügyeleti jogok rendezése
A szülői felügyeleti jogok magukban foglalják a gyermek gondozásával, nevelésével, tartózkodási helyének meghatározásával, vagyona kezelésével és törvényes képviseletével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A szülők megállapodhatnak a közös szülői felügyelet gyakorlásában, amely esetben mindkét szülő egyenlő jogokkal és felelősséggel vesz részt a gyermek életében. Fontos azonban, hogy a közös szülői felügyelet fenntartása csak addig lehetséges, amíg a szülők képesek együttműködni; ennek hiányában bármelyik szülő kérelmére megszüntethető, ha ez a gyermek érdekét szolgálja.
Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. A döntés során a bíróság figyelembe veszi többek között a szülők nevelési képességét, életkörülményeit, a gyermekhez fűződő érzelmi kapcsolatukat, valamint azt, hogy melyik szülő esetében biztosított jobban a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Ma már valósan egyenjogú partnernek tekinti a bírósági gyakorlat az anyát és az apát; minden további fenntartás nélkül előfordulhat az is, hogy a bíróság az apának biztosítja a kizárólagos felügyeleti jogot, ha az eset összes körülményének mérlegelése során ezt tartja célravezetőbbnek, a gyermek érdekei szempontjából előnyösebbnek.
Kapcsolattartás szabályozása
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével rendszeres és zavartalan kapcsolatot tartson fenn. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon, és a szülő részt vehessen a gyermek életében. A kapcsolattartás formáját és gyakoriságát a szülők megállapodása vagy ennek hiányában a bíróság határozza meg, mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva.
Ideiglenes intézkedések a per során
A bontóper folyamata alatt szükség lehet bizonyos kérdések azonnali rendezésére, amelyek nem tűrnek halasztást. Ilyen esetekben a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, valamint a házastársak lakáshasználatáról. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy a per lezárásáig biztosítsa a gyermek stabil és kiegyensúlyozott környezetét.
A tartásdíj kérdése – Számítási szempontok, végrehajtás, jogi következmények
A gyermektartásdíj a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulása a gyermek neveléséhez és gondozásához. A megállapítás szabályait és teljesítésének módját törvény szabályozza, figyelembe véve a gyermek szükségleteit és a szülők anyagi helyzetét.
A gyermektartásdíj számítása
A gyermektartásdíj összegét a bíróság határozza meg, figyelembe véve több tényezőt:
- A gyermek indokolt szükségletei: ide tartoznak az alapvető megélhetési költségek, oktatási, sportolási és egészségügyi kiadások.
- A szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai: a bíróság mérlegeli mindkét szülő anyagi helyzetét.
- A szülők eltartott gyermekeinek száma: figyelembe veszik, ha a szülő más gyermekekről is gondoskodik.
- A gyermek saját jövedelme: ha a gyermeknek van saját bevétele, az csökkentheti a tartásdíj mértékét.
Általánosan a tartásdíj összege gyermekenként a kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a között mozog. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és lehetőség van annak éves indexálására a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex mértékével.
A gyermektartásdíj végrehajtása
Ha a kötelezett szülő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a jogosult fél végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A végrehajtás során a bíróság elrendelheti a tartásdíj levonását a kötelezett jövedelméből, vagyoni eszközeinek lefoglalását. Ha olyan helyzetben kerül, hogy szükség van végrehajtási eljárásra, az igényérvényesítés hatékonyságát nagyban elősegítheti, ha ügyvéd segítségét kéri ebben.

A nemfizetés jogi következményei
A gyermektartásdíj szándékos és tartós nemfizetése büntetőjogi következményekkel járhat. A Büntető Törvénykönyv szerint, ha a kötelezett szülő szándékosan elmulasztja a tartásdíj fizetését, bűncselekményt követ el, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető.
A közös lakás és a CSOK – Válás utáni vagyonjogi kérdések
A válással kapcsolatos döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közös lakás értékesítése a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) visszafizetésének kötelezettségét is eredményezheti.
A közös lakás és a CSOK – Válás utáni vagyonjogi kérdések
A CSOK sorsa függ attól, hogy az igénybevételét követően mennyi idővel következik be a házasság felbontása és függ az addig megszületett gyermekek számától is.
Közös ingatlan sorsa válás esetén
A házasság alatt szerzett ingatlanok általában közös tulajdonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tulajdoni lapon melyik fél neve szerepel. Váláskor a feleknek meg kell állapodniuk az ingatlan további sorsáról, ami történhet az egyik fél tulajdonrészének kivásárlásával vagy az ingatlan értékesítésével és a bevétel megosztásával. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt az ingatlan használatáról és tulajdonjogáról, figyelembe véve a gyermekek érdekeit és a felek anyagi helyzetét.
CSOK támogatás kezelése
A CSOK igénybevételekor a házasfelek vállalják, hogy a támogatott ingatlanban legalább 10 évig életvitelszerűen élnek, és a vállalt gyermekek megszületnek. Váláskor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- Gyermekek megszületése: Ha a vállalt gyermekek már megszülettek, és az egyik szülő a gyermekekkel együtt továbbra is a támogatott ingatlanban marad, általában nem szükséges a támogatás visszafizetése.
- Vállalt, de meg nem született gyermekek: Ha a vállalt gyermekek nem születtek meg a válásig, a támogatás vonatkozó részét, valamint a büntetőkamatot vissza kell fizetni. Például, ha három gyermeket vállaltak, de csak kettő született meg, a különbözetet és annak kamatait kell visszatéríteni.
- Ingatlan eladása: Ha az ingatlant értékesítik a 10 éves elidegenítési tilalom lejárta előtt, a teljes támogatást büntetőkamatokkal növelten kell visszafizetni.
CSOK hitel és válás
A CSOK mellé igényelt kedvezményes kamatozású hitel esetében a válás következményeként a kamattámogatás megszűnhet, és a fennmaradó tartozás piaci kamatozású hitellé alakulhat át, ami jelentősen növelheti a havi törlesztőrészleteket.
Névváltoztatás, új kapcsolat, új gyermek – Személyes élethelyzetek jogi vetületei
A válás utáni élet számos személyes és jogi kérdést vet fel, különösen a névváltoztatás, új párkapcsolat létesítése és az abból születő gyermekek jogi helyzete tekintetében.
Névváltoztatás válás után
Válás esetén a volt házastárs nevét viselő fél dönthet úgy, hogy visszatér születési nevéhez vagy korábbi névviselési formájához, de megvan az a joga is, hogy megtartsa a felbontott házasságban viselt nevét. A névváltoztatás iránti kérelmet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél, vagy a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani (részletesebb tudnivalókat a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=baf05aaf-29d4-41f4-89e9-03ce2adf1f23 oldalon találhat).
Új párkapcsolat és a kapcsolattartás
Az új párkapcsolat létesítése során kiemelten fontos a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. A gyermekeknek joguk van mindkét szülőjükkel való kapcsolattartáshoz, függetlenül attól, hogy a szülők új kapcsolatot létesítettek-e. A gyermekkel élő szülő köteles biztosítani a zavartalan kapcsolattartást, amely magában foglalja a személyes találkozásokat, a gyermek elvitelét és az ünnepek alatti együttlétet.
A leggyakoribb hibák– Mire figyeljen, hogy elkerülje a jogi buktatókat?
A válás folyamata érzelmileg és jogilag is megterhelő lehet, ezért fontos tisztában lenni a leggyakoribb hibákkal, hogy elkerülje a későbbi problémákat.
A megegyezés halogatása
Sok esetben a felek elodázzák a megegyezést, ami hosszabb és költségesebb eljáráshoz vezethet. Érdemes mediátor vagy ügyvéd segítségét kérni a gyors és hatékony egyezség érdekében.
Érzelmi alapú döntéshozatal
A válást érintően hozott meggondolatlan, érzelmi indíttatású döntések hosszú távon negatív következményekkel járhatnak. Fontos, hogy tiszta fejjel, szakértői tanácsok alapján döntsön.
A közös vagyon és ingatlanok figyelmen kívül hagyása
A házasság alatt szerzett közös vagyon és ingatlanok megosztása kiemelt jelentőségű. Nem megfelelő kezelésük hosszadalmas jogi vitákhoz vezethet.

A gyermekek érdekeinek háttérbe szorítása
A gyermekek elhelyezése és a velük való kapcsolattartás rendezése elsődleges fontosságú. A gyermekek érdekeinek figyelmen kívül hagyása hosszú távú pszichológiai és jogi problémákat okozhat.
Szakértői segítség mellőzése
A válási folyamat bonyolultsága miatt elengedhetetlen egy tapasztalt ügyvéd bevonása, aki segít eligazodni a jogi eljárásokban és képviseli az Ön érdekeit.
Összefoglalva: a válás nemcsak érzelmileg megterhelő élethelyzet, hanem komoly jogi kihívásokat is tartogat. Cikkünkben bemutattuk a válóper menetével kapcsolatos tudnivalókat, a házassági vagyonjogi kérdések kezelését, a gyermekek helyzetének jogi szabályozását, valamint a tartásdíj és közös lakás problémakörét. Kiemeltük, hogy mennyire fontos már a kapcsolat elején – akár házasság, akár élettársi viszony esetén – a vagyonjogi viszonyok írásos rendezése.
Szó esett arról is, hogyan lehet egy válást közös megegyezéssel gyorsan lebonyolítani, és milyen tényezők vezetnek elhúzódó, vitás perekhez. Rávilágítottunk a mediáció és az ügyvédi segítség előnyeire, valamint arra, milyen jelentősége van annak, ha egy pár időben és körültekintően kezeli a válással felmerülő kérdéseket – legyen szó CSOK-ról, lakásmegosztásról vagy a gyermekekkel kapcsolatos döntésekről.
A tudatos felkészülés és a szakértői támogatás nemcsak a válás folyamatát könnyíti meg, hanem a jövőbeli együttműködés alapját is megteremti – különösen akkor, ha közös gyermekek nevelése is érintett.
Amennyiben segítségre van szüksége, ügyvédi irodánkban szakértő tanácsadással állunk rendelkezésére: https://bvpartners.hu/szakteruletek/csaladjogi_ugyek