Tartásdíj megállapítása lépésről lépésre – szülőknek érthetően

A cikkünk kitér arra, hogy kinek kell tartásdíjat fizetnie, hogyan állapítják meg annak összegét, milyen körülményeket kell figyelembe venni a döntés során, és milyen lehetőségek léteznek a teljesítés módjára. Emellett szó esik a nagykorú gyermek tartásáról, az érdemtelenség kérdéséről, valamint arról is, hogy a szülő akár saját tartása rovására is köteles lehet gondoskodni gyermekéről.

Mi a tartásdíj és kinek kell fizetnie?

A tartásdíj olyan jogi kötelezettség, amely alapján egy személy rendszeres anyagi támogatást nyújt egy másik személy számára, aki önállóan nem képes saját megélhetését biztosítani. A leggyakoribb eset a gyermekek tartása, , de ide tartozik a házastársak, volt házastársak, szülők és más közeli hozzátartozók közötti tartási kötelezettség is.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a szülők kötelesek gondoskodni gyermekeik tartásáról. Ez a kötelezettség kiterjed a gyermek megélhetéséhez, neveléséhez és taníttatásához szükséges anyagi támogatásra. A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő általában az, aki nem él együtt a gyermekkel.

A gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyek

A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek köre a következő:

• Szülők: A gyermek tartására elsődlegesen a szülők kötelesek. Ha a gyermek egyik szülője nem él együtt a gyermekkel, akkor ő köteles tartásdíjat fizetni.
• Volt házastársak: A házastársak közötti tartási kötelezettség a házasság felbontása után is fennállhat, ha az egyik fél rászorulóvá válik, és a másik fél képes a tartásra.
• Szülők tartása: A gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről, ha azok nem képesek önmaguk eltartására.
• Más közeli hozzátartozók: Bizonyos esetekben más közeli hozzátartozók is kötelezhető a tartásdíj fizetésére, például a testvér.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szüéők megállapodását, a felek jövedelmi és vagyoni helyzetét, valamint a tartásra jogosult személy szükségleteit figyelembe véve hoz döntést a bíróság.

A gyermek tartásra szorultságának vélelme a Ptk. szerint

A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:215. §-a kimondja, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorulónak minősül, és a szülők kötelesek gondoskodni róla. Ez a vélelem azt jelenti, hogy a bíróság automatikusan úgy tekinti, hogy a kiskorú gyermek nem képes önállóan eltartani magát, és ezért jogosult tartásra.

Olvassa el a válás közös megegyezéssel cikkünket!
 

Ez a jogi vélelem fontos szerepet játszik a tartásdíj megállapításában, mivel a szülőknek kell bizonyítaniuk, ha úgy vélik, hogy a gyermek nem szorul tartásra. Például, ha a gyermek jelentős saját jövedelemmel rendelkezik, vagy más módon képes önállóan gondoskodni magáról, akkor a szülők megkísérelhetik a vélelem megdöntését.

Fontos megjegyezni, hogy a vélelem csak a kiskorú gyermekekre vonatkozik. Nagykorú gyermek esetében a tartásra való jogosultságot külön kell bizonyítani, például továbbtanulás vagy egészségügyi okok miatt.

A gyermektartásdíj összegének meghatározása: milyen tényezők számítanak?

A gyermektartásdíj összegének megállapítása során a bíróság több szempontot is figyelembe vesz annak érdekében, hogy a gyermek érdekeit szolgálja, és a szülők teherbíró képességéhez igazodjon.

A gyermek indokolt szükségletei

A bíróság köteles feltárni a gyermek indokolt szükségleteit, melyek közé tartoznak mindazok a kiadások, amelyek a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükségesek. Ezek az alábbiakat foglalhatják magukban:

• Élelmezés, ruházat, lakhatás
• Egészségügyi ellátás, gyógyszerek
• Oktatási költségek, taneszközök
• Szabadidős tevékenységek, sport, kultúra

A szülők jövedelmi és vagyoni helyzete

A bíróság megvizsgálja mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét, hogy meghatározza a tartásdíj összegét. Ez magában foglalja a rendszeres jövedelmeket, ingatlanokat, megtakarításokat és egyéb vagyonelemeket.

A szülők háztartásában eltartott más gyermekek

Amennyiben a szülők háztartásában más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermekek is élnek, akikkel szemben tartási kötelezettségük van, ezt a bíróság figyelembe veszi a tartásdíj összegének meghatározásakor.

A gyermek saját jövedelme

Ha a gyermek rendelkezik saját jövedelemmel (pl. ösztöndíj, munkabér), azt a bíróság beszámítja a tartásdíj összegének megállapításakor.

Gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások

A gyermeknek és az őt nevelő szülőnek juttatott különféle ellátásokat (pl. családi pótlék, GYES, GYED) a bíróság szintén figyelembe veszi a tartásdíj meghatározásakor.

A tartásdíj mértéke a gyakorlatban

A bíróság a tartásdíj mértékét általában határozott összegben állapítja meg, amely gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-a között mozog. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét veszik alapul.

Fontos megjegyezni, hogy a tartásdíj nem a szülő támogatását szolgálja, hanem kizárólag a gyermek indokolt szükségleteit szolgálhatja. A bíróságok és a gyámhatóságok figyelemmel kísérhetik a tartásdíj felhasználását, és szükség esetén intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a támogatás valóban a gyermek javát szolgálja.

 

A tartásdíj módosítása

A tartásdíj mértéke a gyermek szükségleteinek vagy a szülők anyagi helyzetének lényeges változása esetén módosítható. Ilyen esetekben a bíróság újraértékeli a körülményeket, és szükség esetén módosítja a tartásdíj összegét.

Természetbeni tartás mint a gyermektartás alternatívája

A gyerektartás teljesítése nem kizárólag pénzbeli juttatás formájában történhet. A magyar jogrendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a szülő természetbeni formában járuljon hozzá gyermeke eltartásához. Ez azt jelenti, hogy a szülő közvetlenül biztosítja a gyermek szükségleteit, például élelmezést, ruházatot, lakhatást vagy oktatást.

A természetbeni tartás jogi alapjai

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:215. §-a kimondja, hogy a szülők kötelesek gondoskodni gyermekük tartásáról. A tartási kötelezettség teljesíthető pénzbeli vagy természetbeni formában is, amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja. A természetbeni tartás azonban csak akkor fogadható el, ha az biztosítja a gyermek megfelelő ellátását és nem sérti a másik szülő jogait.

Mikor alkalmazható a természetbeni tartás?

A természetbeni tartás alkalmazása különösen akkor indokolt, ha:

• A gyermek a tartásra kötelezett szülővel él együtt, és a szülő közvetlenül gondoskodik a gyermek szükségleteiről.
• A szülők közösen megállapodnak a természetbeni tartás formájáról és mértékéről, például a gyermek felváltva ugyanannyi időt tölt mindkettőjüknél
• A bíróság úgy ítéli meg, hogy a természetbeni tartás a gyermek érdekeit jobban szolgálja, mint a pénzbeli juttatás.

 

A természetbeni tartás előnyei és hátrányai

Előnyök:

• Közvetlenül biztosítja a gyermek szükségleteit.
• Csökkentheti a pénzügyi visszaélések lehetőségét.
• Erősítheti a szülő-gyermek kapcsolatot.

 

Hátrányok:

• Nehezebb lehet az értékének meghatározása és ellenőrzése.
• Konfliktusforrás lehet a szülők között, ha nincs egyetértés a teljesítés módjáról.
• Bírósági jóváhagyás hiányában vitatható lehet a teljesítés megfelelősége.

 

A természetbeni tartás alkalmazása előtt érdemes ügyvédl tanácsát kérni, és lehetőség szerint írásban rögzíteni a szülők közötti megállapodást a későbbi viták elkerülése érdekében.

Szülők megállapodása a gyerektartásról – mit fogad el a bíróság?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) lehetőséget ad arra, hogy a szülők közösen, egymással egyeztetve határozzák meg a tartásdíj összegét és teljesítésének módját.

A megállapodás jogi keretei

A Ptk. 4:215. §-a szerint a szülők megállapodhatnak a gyermektartás módjáról és mértékéről. Ez a megállapodás lehet írásbeli vagy szóbeli, azonban a bíróság előtti eljárásban az írásbeli forma az elfogadott. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

• A tartásdíj összegét vagy a természetbeni juttatások részleteit
• A teljesítés gyakoriságát (pl. havi, negyedéves)
• A teljesítés módját (pl. banki átutalás, készpénz)

A bíróság szerepe

A bíróság a szülők megállapodását akkor fogadja el, ha az nem sérti a gyermek érdekeit. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, módosíthatja annak tartalmát vagy elutasíthatja azt.

A megállapodás előnyei

• Rugalmasság: A szülők saját helyzetükhöz igazíthatják a megállapodást.
• Gyorsabb eljárás: A bírósági jóváhagyás esetén elkerülhető a hosszadalmas peres eljárás.
• Költséghatékonyság: Csökkentheti a jogi költségeket és a bírósági illetékeket.

 

Egyszeri juttatás mint a gyermektartás teljesítésének módja

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:217. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a különélő szülő a gyerektartást egyösszegű pénzjuttatással vagy vagyontárgy (jellemzően ingatlan) átadásával teljesítse. Ez az alternatíva különösen akkor lehet előnyös, ha a felek hosszú távú megoldást keresnek, és el kívánják kerülni a rendszeres havi fizetési kötelezettséget.

A megállapodás feltételei

Az egyszeri juttatás érvényességéhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• Időtartam meghatározása: A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott juttatás milyen időszakra fedezi a gyermek tartását. Például, ha a havi tartásdíj összege 60.000 Ft, és a különélő szülő 3.000.000 Ft-ot fizet egy összegben, akkor ez az összeg 50 hónapnyi tartásdíjat fedez.
• Bírósági vagy gyámhatósági jóváhagyás: A megállapodást a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság hagyja jóvá.
• Gyermek érdekeinek figyelembevétele: A bíróság vagy gyámhatóság csak akkor hagyja jóvá a megállapodást, ha az nem sérti a gyermek érdekeit.

Előnyök és hátrányok

Előnyök:

• Egyszerűség: Az egyszeri juttatás révén elkerülhető a havi fizetési kötelezettség, ami mindkét fél számára kényelmesebb lehet.
• Biztonság: A gyermeket gondozó szülő előre megkapja a tartásdíjat, így biztosított a gyermek ellátása.

 

Hátrányok:

• Infláció: Az előre kifizetett összeg értéke idővel csökkenhet, ami hosszú távon nem biztos, hogy fedezi a gyermek növekvő szükségleteit (az infláció alakulását a Központi Statisztikai Hivatal oldalán ellenőrizheti: https://www.ksh.hu/kiadvanyok/helyzetkep/2024/#/kiadvany/arak).
• Váratlan kiadások: Ha a gyermeknek rendkívüli kiadásai merülnek fel (pl. egészségügyi kezelés, tanulmányi költségek), az egyszeri juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz.

Kivételes esetek

Fontos megjegyezni, hogy még érvényes megállapodás esetén is kiegészítő tartásdíj fizetésére is kötelezhető  a különélő szülő a bíróság által, ha a gyermek körülményeiben előre nem látható, lényeges változás következik be. Ilyen eset lehet például a gyermek súlyos betegsége vagy rendkívüli tanulmányi költségek felmerülése, amikor a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét köteles megfizetni.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának szabályai

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:220. §-a szerint a szülők tartási kötelezettsége nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával. Amennyiben a nagykorú gyermek nappali tagozatos oktatásban vesz részt, és nem rendelkezik saját jövedelemmel, a szülők kötelesek hozzájárulni a tanulmányaihoz szükséges költségekhez.

A tartási kötelezettség feltételei

A szülők tartási kötelezettsége a továbbtanuló nagykorú gyermek esetében az alábbi feltételek teljesülése esetén áll fenn:

• Nappali tagozatos tanulmányok: A gyermek felsőfokú vagy középfokú oktatásban vesz részt nappali tagozaton.
• Megfelelő tanulmányi előmenetel: A gyermek tanulmányi előmenetele megfelel az elvárásoknak, és nem tanúsít hanyagságot.
• Nincs saját jövedelem: A gyermek nem rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyből önállóan fedezni tudná megélhetési és tanulmányi költségeit.
• A szülő teherbíró képessége: A szülő anyagi helyzete lehetővé teszi a tartási kötelezettség teljesítését anélkül, hogy saját megélhetése veszélybe kerülne.

A tartás mértéke és időtartama

A tartás mértékét a bíróság a gyermek szükségletei és a szülők anyagi helyzete alapján határozza meg. A tartási kötelezettség időtartama általában a tanulmányok befejezéséig tart, de legfeljebb a gyermek 25. életévének betöltéséig.

Érdemtelenség esetei

A Ptk. 4:220. § (3) bekezdése kimondja, hogy a szülő mentesülhet a tartási kötelezettség alól, ha a gyermek érdemtelenné válik a tartásra. Érdemtelenség megállapítható például az alábbi esetekben:

• Tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása: A gyermek hanyagolja tanulmányait, nem tesz eleget kötelezettségeinek.
• Szülővel szembeni súlyos magatartás: A gyermek súlyosan megsérti a szülővel szembeni kötelezettségeit, például bántalmazza vagy súlyosan megsérti őt.
• Önálló megélhetésre való képesség: A gyermek saját jövedelme vagy vagyona lehetővé teszi számára az önálló megélhetést.

Az érdemtelenség megállapítása mindig egyedi mérlegelés tárgyát képezi, és a bíróság döntése alapján történik.

A gyermek tartásának elsőbbsége a szülő saját szükségleteivel szemben

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:215. § (3) bekezdése kimondja, hogy a szülő a gyermek tartására szükség esetén saját tartásának korlátozásával is köteles.

A jogszabályi háttér

A Ptk. 4:215. § (3) bekezdése szerint:

"A szülő a gyermek tartására szükség esetén saját tartásának korlátozásával is köteles."

Ez azt jelenti, hogy a szülőnek a gyermek tartása érdekében saját életszínvonalát is csökkentenie kell, ha más módon nem tudja biztosítani a gyermek megfelelő ellátását.

A gyakorlatban előforduló esetek

A bírósági gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a szülő anyagi nehézségeire hivatkozva próbálja csökkenteni vagy megszüntetni a megállapított tartásdíj fizetését. Azonban a bíróságok általában elutasítják ezeket a kérelmeket, ha megállapítható, hogy a szülő képes lenne saját kiadásainak csökkentésére a gyermek érdekében.

Például, ha a szülő magas összegű hitelt törleszt, vagy luxuskiadásokat vállal, a bíróság elvárhatja, hogy ezeket a kiadásokat mérsékelje a gyermek tartásának biztosítása érdekében.

Kivételes esetek

Természetesen vannak olyan kivételes esetek, amikor a szülő anyagi helyzete valóban nem teszi lehetővé a tartásdíj fizetését. Ilyen esetekben a bíróság mérlegeli a körülményeket, és szükség esetén módosíthatja a tartásdíj összegét vagy fizetési módját. Azonban a gyermek alapvető szükségleteinek biztosítása mindig elsődleges szempont marad.

A fentiek alapján rögzíthetjük, hogy a gyermektartásdíj megállapítása során minden esetben a gyermek érdekeit helyezik előtérbe. A szülők felelőssége nemcsak jogi, hanem erkölcsi alapokon is nyugszik: kötelességük biztosítani gyermekük megfelelő életkörülményeit, legyen szó akár kiskorú, akár tanulmányait folytató nagykorú gyermekről.

Ha Ön érintett ebben a kérdésben, érdemes jogi tanácsot kérni egy tapasztalt családjogász ügyvédtől vagy a témában hasznos tanácsokat adó szervezeteket, például az Egyedülálló Szülők Alapítványát megkeresni. A megfelelő megállapodás vagy bírósági döntés nemcsak a gyermek, hanem a szülők számára is biztonságot nyújthat.

 

A BV Partners Ügyvédi Iroda készséggel áll rendelkezésére ebben az érzékeny és összetett jogterületen is.