Válás közös megegyezéssel: Útmutató a gyors és zökkenőmentes eljáráshoz
Miért és mikor érdemes a közös megegyezéses válás lehetőségét választani?
A házasság felbontása során a felek gyakran szembesülnek azzal a döntéssel, hogy megegyezéssel vagy ún. tényállásos bontóperrel kívánják-e lezárni kapcsolatukat. Az utóbbi években egyre többen döntenek a megegyezés mellett, és ennek több oka is van.
Gyorsabb és egyszerűbb eljárás
A közös megegyezés esetén a felek előzetesen megállapodnak a legfontosabb kérdésekben, így – érdemben feltárandó tények, előzmények hiányában - a bírósági eljárás jelentősen lerövidülhet. Ezáltal elkerülhető a hosszan tartó pereskedés és a vele járó stressz.
Költséghatékonyság
A jelentősen rövidebb bírósági eljárás során a felek oldalán eljáró ügyvédek időráfordítása is kevesebb, nincs szükség szakértői bizonyításra vagy tanúmeghallgatásokra, így az eljárás költségei is alacsonyabb lehetnek.
Kevesebb konfliktus
A megegyezés elősegíti a békés elválást, mivel a felek együtt dolgoznak a megoldásokon, nem pedig egymás ellen harcolnak a bíróságon. Ez különösen előnyös lehet, ha közös gyermekek is érintettek, hiszen a szülők közötti jó viszony megtartása hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek a lehető legkevésbé sérüljenek lelkileg.
Nagyobb kontroll a folyamat felett
A felek maguk dönthetnek a fontos kérdésekben, nem pedig a bíróság hoz rájuk nézve kötelező érvényű döntéseket. Ez lehetőséget ad arra, hogy a saját igényeiknek és körülményeiknek leginkább megfelelő megállapodást kössenek.
Közös megegyezéses és tényállásos bontóper: alapvető különbségek
A házasság felbontására irányuló eljárásnak két fő módja van Magyarországon: a közös megegyezéses és a tényállásos válóper Mindkét eljárásnak megvannak a maga sajátosságai, előnyei és hátrányai.
Közös megegyezéses bontóper: Ebben az esetben, ha a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a válás beadása előtt a házastársak előzetesen megállapodnak a válás valamennyi lényeges kérdésében, beleértve a gyermekelhelyezést, a kapcsolattartást, a gyermektartást, a házastársi tartást és a közös lakás használatát. A bíróság ilyenkor csak azt vizsgálja, hogy a megállapodás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és ha igen, jóváhagyja azt, majd kimondja a válást (ezzel jelentősen lerövidül a válás menete).
Tényállásos bontóper: Ha a felek nem tudnak megegyezni a válás feltételeiben, akkor a bíróság részletes bizonyítási eljárást folytat le annak érdekében, hogy megállapítsa a házasság helyrehozhatatlan megromlását és a házasság megromlásához vezető körülményeket, a válás okait. Ez magában foglalhatja tanúk meghallgatását, szakértői vélemények beszerzését és egyéb bizonyítékok feltárását.
Főbb különbségek:
- Időtartam: A megegyezéses válás általában néhány hónap alatt lezajlik, míg a tényállásos bontóper akár éveken át is elhúzódhat a bizonyítási eljárások miatt.
- Költségek: A hosszabb eljárás magasabb költségekkel járhat, beleértve az ügyvédi és szakértői díjakat és a bírósági illetékeket.
- Konfliktus szintje: A megegyezéses válás során a felek együttműködnek, míg a tényállásos bontóper esetén gyakran élesebb konfliktusok alakulhatnak ki.
A válás menete közös megegyezéssel – Hogyan zajlik a válás ez esetben?
A közös megegyezéssel történő válás folyamata több lépésből áll, amelyek során a házastársaknak együtt kell működniük a zökkenőmentes és gyors eljárás érdekében.
Válási egyezség/megállapodás elkészítése: A feleknek először meg kell állapodniuk a házasság felbontásával kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben. Ez magában foglalja a szülői felügyeleti jogokat (gyermekelhelyezés), a különélő szülő és a közös kiskorú gyermek közötti kapcsolattartást, a gyermektartás mértékét, a házastársi közös lakás további használatát, valamint a házastársi tartást. Fontos, hogy ez az egyezség írásban történjen, és tartalmazza a jogszabályok által előírt kötelező elemeket, így célszerű az irat elkészítéséhez válóperes ügyvéd segítségét kérni.
Keresetlevél benyújtása: A házasság felbontását fő szabály szerint a felek utolsó közös lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell kérelmezni. A keresetlevelet bármelyik házastárs benyújthatja, de gyakorlatilag közösen kérik a házasság felbontását. A keresetlevél kötelező melléklete a házassági anyakönyvi kivonat, a közös kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatai, a felek megállapodása, valamint a 30.000 Ft-os illeték megfizetésének igazolása.
Első tárgyalás: Az első – és jellemzően egyetlen – tárgyalásra általában a keresetlevél benyújtásától számított 2-3 hónapon belül kerül sor. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a feleket, és megkísérli kibékíteni őket. Ha a felek továbbra is fenntartják válási szándékukat, és megerősítik az egyezségben foglaltakat, a bíróság meghozza a válásról szóló határozatot és a bíróság a közös kiskorú gyermek kapcsán a felügyeleti jogról is dönt.
Második tárgyalás (ha szükséges): Amennyiben a bíróság indokoltnak tekinti, a válóper menetes során lehetősége van további tárgyalások tűzésére is, amelyre általában az első tárgyalást követő 1-2 hónapon belül kerül sor. Ha ezen a tárgyaláson a felek megerősítik korábbi nyilatkozataikat és egyezségüket, és valamennyi szükséges iratot a bíróság rendelkezésére bocsátanak, a bíróság kimondja a válást.
Milyen kérdésekben kell egyetértésre jutni a közös megegyezéshez?
A megegyezéses válás sikeres lebonyolításához elengedhetetlen, hogy a házastársak lehetőleg a keresetlevél benyújtását megelőzően megállapodjanak minden, a jogszabály által lényegesnek minősített kérdésben. Ezek a következők:
Szülői felügyeleti jogok:
Amennyiben a házaspárnak közös gyermeke van, dönteniük kell arról, hogy a válás után ki gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat azzal, hogy megállapodhatnak a szülői felügyelet közös gyakorlásában is. Ez magában foglalja a gyermek(ek) mindennapi gondozását, nevelését és a fontosabb döntések meghozatalát.
Kapcsolattartás a különélő szülő és a gyermek között:
Meg kell határozni a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendjét, beleértve a találkozások gyakoriságát, időtartamát és módját.
Gyermektartás:
A feleknek meg kell állapodniuk a gyermektartás mértékében és fizetésének módjában. Ez biztosítja, hogy a gyermek anyagi szükségletei továbbra is megfelelően fedezve legyenek.
Házastársi közös lakás használata:
Dönteni kell arról, hogy az utolsó közösen lakott ingatlanban ki marad, illetve milyen feltételekkel történik annak használata vagy értékesítése a válás után.
Házastársi tartás:
Amennyiben az egyik fél jogosult házastársi tartásra, ennek feltételeiről és mértékéről is meg kell állapodniuk.
Vagyonmegosztás:
Bár a vagyonmegosztás nem feltétele a házasság felbontásának, célszerű a közös vagyon megosztása tárgyában is megegyezni, hogy elkerüljék a későbbi vitákat.
A bíróság csak akkor hagyja jóvá a megegyezéses válást, ha a felek minden lényeges kérdésben megegyeztek, és az egyezség megfelel a jogszabályi előírásoknak, így érdemes ügyvéd segítségét kérni az egyezség megszerkesztésében.
A közös megegyezéses válás költségei
A megegyezéssel történő válás anyagi vonzatai több tényezőtől függenek, beleértve a bírósági illetéket, az ügyvédi díjakat és egyéb járulékos költségeket.
1. Bírósági illeték:
A válóperes eljárás illetéke Magyarországon jelenleg 30 000 forint. Ezt az összeget a keresetlevél benyújtásakor kell megfizetni, és az eljárás lefolytatásának alapvető feltétele.
2. Ügyvédi díjak:
Bár a jogi képviselet nem kötelező a válóper során, sokan döntenek úgy, hogy ügyvédet bíznak meg a folyamat gördülékeny lebonyolítása érdekében. Az ügyvédi díjak mértéke változó, és függ az ügy bonyolultságától, az ügyvéd tapasztalatától, valamint a nyújtott szolgáltatások körétől, átlagos esetben egy közös megegyezéses eljárás díja 150.000,- Ft és 300.000,- Ft közöttre tehető. Általában az ügyvédi költségek a következőket foglalhatják magukban:
- Tanácsadás díja: A konzultáció során az ügyvéd tájékoztatást nyújt a válás mentéről, a jogi lehetőségekről és kötelezettségekről.
- Dokumentumok elkészítése: Az ügyvéd feladata lehet a keresetlevél, a megegyezésről szóló megállapodás és egyéb szükséges iratok elkészítése.
- Képviselet a bíróságon: Az ügyvéd képviselheti a feleket a tárgyalásokon, segítve ezzel az eljárás zökkenőmentes lefolytatását.
3. Egyéb költségek:
Előfordulhatnak további költségek is, például:
- Mediációs díjak: Ha a felek mediátor segítségét veszik igénybe a megegyezés érdekében, ennek is lehet díja.
- Szakértői díjak: Bizonyos esetekben szükség lehet szakértők bevonására (pl. ingatlan értékbecslés), ami további költségekkel járhat.
Mire érdemes figyelni a közös megegyezéses válás során?
A közös megegyezéssel történő válás az egyik legkíméletesebb és leggyorsabb módja annak, hogy a házasságot lezárják a felek. Amennyiben a házastársak képesek együttműködni, a jogszabályok által előírt kérdésekben részletes és írásos megállapodás születik, a bírósági eljárás akár néhány hónapon belül lezárulhat.
Egy válás gyors befejezésének kulcsa a megfelelő előkészítés: fontos, hogy a felek egyeztessenek a gyermekelhelyezésről, a tartásdíjakról, a lakáshasználatról és – ha lehetséges – a vagyonmegosztásról is. Bár a jogi képviselet nem kötelező, egy tapasztalt ügyvéd jelentős segítséget nyújthat az iratok elkészítésében és a jogszerűség biztosításában.
A közös megegyezéses válás lehetőséget nyújt arra, hogy a házasság méltósággal és méltányosan érjen véget – különösen, ha a gyermekek érdekei is elsődleges szempontként jelennek meg a döntések során. Ez a folyamat nemcsak jogi, hanem emberi oldalról is fontos mérföldkő lehet egy új életkezdethez.
