Gyakorlatias, üzleti szemléletű
ügyvédi iroda

A házastársi közös vagyon megszüntetése komoly jogi és pénzügyi kérdés. Legyen szó válásról, különélésről vagy élettársi kapcsolat megszűnéséről, fontos tisztában lenni azzal, hogy kinek mi jár, mit jelent a közös vagyon, és miként lehetséges a vagyon megosztása – különösen, ha hitel is terheli azokat. A magyar jogszabályok számos vélelmet és kivételt tartalmaznak, amelyeket érdemes időben megérteni, hogy a felek megalapozott döntéseket hozhassanak.

Július 1-től hatályos a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény, közismertebb nevén a településvédelmi törvény, amely új korszakot nyit a magyar önkormányzati szabályozásban. A törvény célja, hogy lehetőséget adjon a települési önkormányzatoknak arra, hogy helyi rendeletek határozzák meg, kik és milyen feltételekkel települhetnek be az adott településre, praktikusan kik szerezhetnek ott ingatlant.

A lakások átlagára a legfrissebb adatok szerint Budapesten átlagosan 1,4–1,5 M Ft/m², országosan pedig kb. 1,1–1,2 M Ft/m², az ingatlanvásárlás tehát jelentős pénzügyi vállalást jelent a vevő számára: az ingatlan vételárán felül számos olyan járulékos költséggel kell számolnia, amelyek elkerülhetetlenek az ingatlan adásvétel lebonyolításához. Az ingatlanvásárlás költségei közé tartozik például az ügyvédi díj, a vagyonszerzési illeték, a földhivatali eljárási díjak, a felújítási költségek és az ingatlanközvetítés költségei is, melyek jelentősen befolyásolhatják a teljes költségvetést.

1. Jelentős változások a termőföldek értékesítése körében. Módosult az elővásárlási jogosultak sorrendje és a helyben lakó fogalma, a termőföldek vételárát is hatósági szabályozás fogja érinteni.

2. Munkáltatókat és munkavállalókat érintő módosítások. Új szabadságtípusok kerültek bevezetésre (szülői és apaszabadság), valamint a munkaviszony-megszüntetés feltételei és a próbaidő körében is változások kerültek bevezetésre.

3. Változások a bírósági végrehajtásban. – Eljárásjogi változások történtek többek között az ingatlan-árverés és a költségviselés, adósi részletfizetés körében.

Azok a társaságok, amelyek 2024. előtt szereztek társasági részesedést, adóamnesztiát kaphatnak a részesedés jövőbeli értékesítésükre esetén realizált eredményük vonatkozásában, amennyiben e részesedésszerzésüket utólag bejelentik a NAV felé, legkésőbb 2024. május 31. napjáig.

2024. május 8. napjától változik egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás hossza, valamint tartalma is.